A lakosság lélekszáma stabilnak mondható, inkább a beköltözések jellemzőek. Nemzetiségi összetétele főleg magyar, az utóbbi időben több német család vásárolt ingatlant, melyet általában nyaralásra használnak.

Az egykori település lakosai mezőgazdasággal foglalkoztak, illetve halászó népek voltak. A nyaralás csak az 1800-as évek végén kezdődött. A falusiak szobáit vették bérbe a nyaralók. Gróf Hunyady Imre, a község birtokosa, a Balaton partján, a korábban legelőnek használt területeken telkeket jelölt ki és megkezdődött a nádas, zsombékos területen a villatelep kialakulása. A nyaralók összetétele a múltban és a jelenben is a középréteget képviselik. Szemes szeretné megőrizni azt a tulajdonságát, melyben a környék más üdülőhelyeitől különbözik, mégpedig, hogy ne legyen túlzsúfolt, hangos, hivalkodó, s az idelátogatók teljes nyugalmát, pihenését szolgálja.
A falu állandó lakosai a környékbeli és a helybeli szolgáltatóiparban dolgoznak és az üdülőhely jellegének megfelelő feladatokat, látják el.

A közelmúltban, a község határában gyógyító hatású melegvizű forrást találtak, mely jelentősen növeli a falu fejlődésének további lehetőségét. A termálvíz adta fejlesztési tervek, megvalósítása elérhetővé tenné azt a célt, hogy a nyaralók ne csak nyáron, hanem egész évben látogatnák településünket, ezzel munkát biztosítanának az itt élőknek.

Balatonszemes története

Történelmünk "építőkövei" között kétségtelenül nagyon fontosak az írott források, okleveles emlékek, de nem kizárólagosak. Már 1338-ban Zemes alakban feltűnik a falu neve, és 1449-ben is, mint Balaton Zemes.
A község területén két emlék is mutatja, hogy a település jóval korábbi, mint azt az oklevelek bizonyítják: a falu plébániatemploma, és a falu déli részén állt egykori pálos kolostor.

Szemes első temploma a XI-XIII század között épült a "szentistváni" törvény nyomán. A község nagy része és benne a templom is a tatárjárás idején jelentős károkat szenvedett. Ezt követően a helyreállítás során megújították és jelentősen bővítették, valószínűleg azért is, mert a lélekszám növekedése ezt kívánta.

A pálos kolostor alapítása 1323-ra tehető, melyben szegény remete szerzetesrend működött. Az 1526-ot követő első szórványos török vonulások és portyák döntő változást hoztak a környék életébe. A pálosrend fokozatosan kiürítette kolostorait, s a biztonságosabbnak tűnő felvidékre vonultak vissza. A kolostor téglaanyagát és köveit a 18. században elhordták, feltárása a mai napi nem kezdődött meg. A közelben volt egy kút is, melyet a nép " barátok kútja " néven emleget ma is.A község a törökök kiűzése után a teljes elnéptelenedés határán volt. (1715-ből mindössze két lakott portája ismert.) Nagyjából innen kell kezdeni a település újkori fejlődésének történetét.

1733-tól a Hunyady család lett Szemes birtokosa. A területen földműveléssel, állattenyésztéssel, erdészettel, szőlészettel, halászattal, kertészettel foglalkoztak. "Faluszemes", elsősorban a Budától déli irányba haladó főpostaút melletti fekvése, stációja miatt korán ismert, kiemelt település volt. A lóváltású postaszolgálat egészen 1861-ig biztosította a forgalmat ,melynek mai is létező emléke a Postamúzeum épülete.

1848. szeptember 11-én itt volt Jellasics horvát bán hadiszállása, és itt kellett volna találkoznia István nádorral. A Kisfaludy gőzhajó azonban nem tudott a sekély vízállás miatt kikötni, így meghiúsult a találkozás.
A fürdőkultúra kezdetét 1895-re tehetjük, amikor megkezdődtek a Hunyady birtokon a parcellázások. A korábban bivalylegelőnek használt területből 110 telket alakítottak ki. Az első szemesi villa 1898-ban épült. Megalakult a fürdőegyesület, már akkor is vezérelvük az volt "Szemes mindenkor egy családias jellegű telep".
A vasútállomás 1897-ben készült, melynek neve Faluszemesről 1912-ben változott Balatonszemesre. A múlt század elején Budáról hat óra alatt ért Szemesre a vonat. Jelenleg 2-3 óra alatt teszi meg a villanyvonat ezt az utat.
A szépen fejlődő falu életét az I. világháború szakította meg. 16-an estek el az olasz vagy az orosz hadszíntéren. Ott alusszák örök álmukat.

A II. világháború ideje alatt, már 1939 őszén megérkeztek az első lengyel menekültek. Elsősorban polgári személyek kerültek elhelyezésre egy-egy család vendégeként. Hunyady gróf szintén átengedett néhány épületet a menekültek részére. 1944. december 4-én ért ide a front, üres lett a falu. A II. világháború vérzivatarában elesett szemesi hősök emlékét kegyelettel őrizzük.Ma a falu fejlődésére még mindig jellemző a családias hangulat. Kempingjei, családias üdülői nem változtattak elődeink elképzelésén Az utcák, a terek rendezettek a házak szépen gondozottak, a szemesiek szeretik falujukat. Rengeteg virág díszíti környezetüket, vendégszerető emberek laknak itt. A község egy dombhátra és annak lejtőjére, a vasútvonal feletti víztől alámosott magas domboldalra épült, a tulajdonképpeni fürdőtelep, pedig a vasút alatt a tóparton húzódik, melynek központja a kikötő. A Balaton parti községek között elsők között van a sok zöld területével, fáival, parkjaival. Jövőjét, reményeink szerint a megépülő termálfürdő jelenti, melyet 2000-ben tártak fel nem messze a már említett Pálos kolostor romjai közelében. és jelenleg folyik a megépítéséhez szükséges feltételek megteremtése. Az M7-es autópálya megépülése közelebb hozza az idelátogatni szándékozókat nemcsak nyáron, hanem egész évben.