Római Katolikus Templom

Az "első szemesi templom" 1100 és 1200 között épült. Kicsi kápolnaszerű templom lehetett ez. A mai szentély külső oldalán látható vakolatlan falrész ennek a XII. századbeli templomnak a fala. Még ma is látható egy lőrésszerű kis ablak, mely román stílus jegyeit viseli, rajta az eredeti vakolattal. Ez a kis templomfal az egész déli Balaton-part legrégibb, még fellelhető építészeti műemléke, amely nem rom, hanem "élő" épület szerves része.
A "második templom": az eredeti kis kápolnát a tatárjárás után pár évtizeddel megnagyobbították, megtartva a déli falát. Ennek a legértékesebb része a szentély, három remek kőkeretes ablakával, kívülről támpillérekkel övezve. Stílusjegyei arra vallanak, hogy valamikor 1325 körül épült kora gótikus stílusban.
A "harmadik templom" Mátyás király egykori emberének, Gergelylaki Buzlay Mózesnek nevéhez fűződik 1500 körül. Megtoldotta 4,6 m-rel , és elhelyezett a szentély baloldali belső falán egy reneszánsz jegyeket magán viselő epitáfiumot ( egyházi dombormű), melyhez hasonló legfeljebb tíz van az országban.
A török uralom évei alatt romos állapotba került templom újjáépítése 1743-ban kezdődött, amikor tornyot is építettek hozzá, és két harangot helyeztek el benne. A Hunyady család birtokába került, s az ő irányításuk alatt a település arculatára a barokk stílus nyomta rá jeleit.
A templom restaurálására 1964-ben került sor, megszabadították a barokkos díszektől és így az épület visszakapta a török előtti nemes egyszerűségét.
Ez a templom a falu közepén a Fő utca kanyarulatában található.
Nyáron a szentmiséket a Bagolyvár utcában lévő kis kápolnában tartják, melyet 1946 óta használnak a hívek.


Hunyady kastély

A 70-es út mentén a Gárdonyi utca elágazásánál látható a volt Hunyady kastély, melyben jelenleg a Reich Károly Általános és Zeneiskola működik. Az 1733-ban birtokossá vált Hunyady család építette barokk stílusban. Nyaralókastélyként használták a 12 köríves, tornácos L alakú nemesi udvarházat. Környezetében kiszolgáló épületei a magtár, cselédházak, istálló együttesen stílusában harmonikus egységet alkot.

Postamúzeum

A szemesi főtér közvetlen közelében egy magasra emelt csodálatos postakocsi vonja magára a figyelmet. Jelzi, hogy a közelben a régi postai szolgálattal kapcsolatos érdekességet találhatunk. A Hunyady család birtokán 1790-1861 között posta-lóváltó állomás működött.
"Nagy esemény volt a delizsánsz megérkezése. Az egész falu apraja-nagyja ott sereglett ilyenkor a boltíves ispánlakás és a beszálló vendégfogadó körül. Az oldalajtós hágcsós csukott batárban négy utas üldögélt, ötödik a bakon, az egyenruhás postakocsis mellett, aki vidám ostorpattogással a postakürt elnyújtott, dallamos szavával messziről tudtára adta mindenkinek, hogy megérkezett a postakocsi. A kocsmáros az érkezők elé sietett, az istállós fiúk elővezették a pihent, felszerszámozott lovakat, s pillanatok alatt kifogták a sebes hajtástól gőzölgő régieket. Néhány percig tartott a váltás, közben a kocsi elgémberedett utasai, harangszoknyás hölgyek, frakkos, cilinderes urak topoghattak egyet a széles majorsági udvaron, mielőtt a kocsi továbbgördült, a fokosokkal, gulácsokkal, betyárokkal fenyegető belső-somogyi tájak felé" (Móricz Béla: Panoráma)

Az épület 1962 óta ad helyet a kiállításnak. 2004-ben felújítás miatt zárva tartott a múzeum, s a csaknem egy év alatt teljesen megújult. 2005 június14-én nyílt meg a kocsiszínnel kibővített udvar. Itt a tető alatt helyeztek el egy vasúti postakocsit, targoncát, Ifa, Robur, Izs, Barkas szállítóautókat, valamint néhány lovaskocsit. Az egykori istálló előtt a szolgálatteljesítés közben meghalt postások emlékműve áll.
A múzeum tárlata a XV. századtól mutatja be a postai szállítás történetét. A Mátyás szekértől a százéves postaautóig szinte minden megtalálható. A jelen kort a középen elhelyezkedő számítógépes pult mutatja be. Kint és bent is az eredeti állapotukra restaurált járművek foglalnak helyet. Ezeket más múzeumoktól illetve magángyűjteményből szerezte be a Hírközlési Múzeum Alapítványa.

Bagolyvár

Szemes egyik legromantikusabb épülete a Bagolyvár. Sajnos csak kívülről gyönyörködhetünk benne, mert jelenleg magánkézben van. Olyan, mint egy titokzatos lovagvár, pedig csak 1900 körül épült. Helyén azonban a török-magyar haecokban sokat szereplő Bolondvár állott. A ma is látható földsáncok, melyeknek északi részét a Balaton egykor elmosta, tulajdonképpen őskori földvár sáncai voltak. A török korban védelmi célokat szolgált, hol magyar, hol török kézen volt. Fekete István: A koppányi aga testámentuma c. könyvében híven megőrzi a Bolondvárban vívott csaták emlékét.


Sapkadomb

A szemesi temetőben hatalmas földhalmot láthatunk, melyet a néphagyomány szerint a törökök hordtak össze sapkájukban, s alatta egy jeles vitéz van eltemetve. Ezért is nevezik Sapkadombnak. Más vélemények szerint a Bolondvár megfigyelő helye volt ez a halom. A régészeti tudomány álláspontja, hogy vaskori sírhalom, mely egy nevezetes személyiség hamvait rejti magában.

Latinovits Zoltán Múzeum

A balatonszemesi temetőben nyugszik Latinovits Zoltán, tragikus sorsú nagy színészünk. 1976. június 4-e óta tisztelői, barátai nap mint nap nemzeti színű szalagokkal, virággal díszítik a komor vaskeresztet és a bazaltból készült síremlékét. A Polgármesteri Hivatal főúti szárnyában helyezték el a Latinovits Zoltán Emlékmúzeumot. Személyes tárgyai, szemesi emlékei bensőséges hangulatban emlékeztetnek nagy színészünkre.
A Rózsakertben, a móló felé haladva, a Melocco Miklós által készített Latinovits szoborhoz helyezhetünk néhány szál virágot.